Hosszú hétvége, jó idő, sok mozgás, barátok, család, szeretet, béke. ha nagyon rövidre fognám akkor ennyit modnanék a hétvégémet illetően. Kicsit kifejtve ez magában foglalt egy tiszató-kerülést biciklivel 70km 6-od magammal, jó hangulatban, közepes tempóban, meg-meg állva, beszélgetve, úgy ahogy azt kell. Ezt követte egy családi 4es szülinapi banzáj pénteken, majd szombaton futottam egy 10 km-ert a rotary felkészülés jegyében, elég nehéz lábbal egymagam, össze-vissza fújt a szél túl öltöztem, izzadtam, szenvedtem, de végül is nem lett vállalhatatlan a dolog. Útközben találkoztam Imivel és Adriennel kedvenc szoboszlói barátaimmal ők bringáztak aznap, igazán szép idő volt a tekerésre szó se róla, elkísértek egy darabon úgyhogy végülis mégsem voltam teljesen egyedül. Itt a szombati futás:

Már eleve az volt a terv, hogy szombat után vasárnap futom a hosszabbat 10től ahogy a rotary is lesz aszfalton, félmaratont, bumm. Szombat este sikerült kicsit besöröznöm, unokatesókkal, kis darts és ping-pong tevékenység közben, de tartottam magam a menetrendhez 10től megyek bármivan. Becsábítottam magam mellé Annát és Pittit kísérőnek cangival sőt még Csilla is hozzájuk csapódott így egész kis csapattal futottam. Ellátak vízzel és müzli szelettel igazán egy szavam se lehet, vagyha mégis lehet akkor azt a körülményt emelném ki, hogy oda felé (Szoboszlóra mentem megint a bicikliúton) atom szembeszél abajgatta szanaszét megtépázott testemet, az enyhe másnap vagy csak simán a szélnek köszönhetően végig kiszáradva éreztem magam, ráadásul a nap is sütött keményen, így szokásosnál több vízzel operáltam. Vasárnap is találkoztam Imivel ezuttal futott, nem is csodálkoztam már, hogy látom jön menetrendszerint mint a délibusz :) Na valahogy behúztam a tervet 21,71 km 2:20 alatt, edmund azt mondja, hogy a félmaraton meg volt 2:16 alatt ami egypercel több a kitűzött célnál. Úgyhogy akár elégedett is lehetnék. De nagyon kifutottam magam ma, úgyérzem a határon mentem, pedig még pulzusra is figyeltem végig. Elvileg meglehet a 25.én a 2óra 15ös cél ott nagyerdei körúton kell menni árnyékban, talán a szél sem lesz vészes ott, emelkedők sincsenek. Nem tudom, most nagyon lenullázva érzem magam, persze jó érzés is van bennem, de mégis. Örülök, hogy sokat lehettem a barátokkal, családdal és hogy sikerült őket elcsábítani mozogni. Erős hetet zártam sok futással, nem fáj a térdem és körmöm sincs benővve, úgyhogy próbálok ezekre koncentrálni, és hagyni a kétségeket másra. Ja itt a mai produkció (kösz a figyelmet tényleg):

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.