Habár a héten 5 nap is futottam, mégis inkább lazítósabb, kevésbé munka szerű futások voltak ezek. Mondom ezt annak ellenére, hogy volt benne két tempósabb 10 km-er, az egyik konkrétan új 10km-es egyéni csúccsal. És, hogy miért volt mégis lezítás jellegű a hét? Talán mert végre részem volt közösségi futásokban. Elősször szerdán futottam egy keveset, mezítláb Csabival, március óta elősször! Aztán csütörtökön Csillával és még vagy száz futótárssal, futottunk a down szindrómás fiatalokért, majd végül szombaton Nagyhegyesen, baráti társasággal kis házi futóversenyen. 5 és 11 km-es távokon indultunk összesen 6-an futottunk és ketten segítettek bringával Imi és Csabi köszönjük a frissítést. 5 km-en Csilla és Adrienn futott, dacolva a hőséggel derekasan helytálltak a lányok! 11 km-en 4-en futottunk, Kriszti lemosta a fiúkat és elsőnek ért a célba, gyakorlatilag végig vezetve hatalmas tempót vállalva a nem mindennapi hőségben, másodiknak Peti barátom ért célba kicsit mentve férfiak becsületén, nagyot ment ő is! Én harmadiknak értam célba, eléggé elkészülve az erőmmel, az elején próbáltam menni Krisztivel, ez hiba volt, fokozatosan lassultam, majd legközelebb :). De az igazi dicséret Apukámat illeti, aki beugróként teljesítette a távot, nem semmit küzdve saját magával, elképesztő mit ment, az idő eredménye is teljesen rendben volt, szeretnék az ő korában így futni. Már korábban is nagy élmény volt mikor együtt futottunk, remélem többször lesz rá lehetőségem. Futás után, ettünk dinnyét, ittunk rengeteget, Kriszti vezényelt egy közös nyújtást. Levezetésnek ping-pongoztunk, darts-oltunk egy keveset. És persze főztünk egy jó vega babgulyást. Jó volt végre kicsit futáson kívül is beszélgetni, újabb közös eseményeket szervezni, megismerni egymást jobban. Igazán nagyon büszke vagyok a társaságra Imiék még rajtszámot is készítettek az alkalomra, hihetelen érzés volt abban futni. Remélem sok-sok ilyen közös esemény lesz még, kellenek nagyon. Fel töltött ez az élmény, hamarosan megyünk a balatonra, amit szintén várok, de addig még vár rám pár hosszabb futás, hiszen a cél még mindig a maraton. Köszönöm mégegyszer mindenkinek az élményt, nagyok vagytok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.