Sokminden kavarog most bennem, ilyesmik, hogy vajon mikor lesz már könnyebb ez a futás dolog, mikor leszek már lazább, mikor jönnek az eredmények, miért van még mindig ilyen hideg, vajon le tudom e futni a rotary félmaratont, mikor menjek el lézer sebészhez a körmömmel, és hogy egyáltalán mi a célom a futással. Igen, ma nem a legjobb hangulatban ment  a futás, nagy szembeszél hideg plusz a  már szokásosnak mondható görcs, lassú bemelegedés és benőtt köröm kombó. Ma mindenki alázott is, Csabi úgy tünt percentként köröz le. A 10. körnél már úgy éreztem, hogy ledobom a láncot elterülök a hóban és fel sem kelek amig tavasz nem lesz. De azért csak mentem, lefutottam a 20 körömet. Teljesen elkészültem az erőmmel. Ez van kiszámíthatatlan vagyok, ingadozik a teljesítményem meg a hangulatom. Lesz majd jobb. Mai öröm hír, hogy  Dóri is elkezdett futni sok sikert és kitartást kívánok innen is neki, remélem futunk majd együtt sokat. (Nem linkelek endomondot mert megint furcsán mért.) Písz

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.