Ma melótársnő ecsetelte éves horoszkópját és tudakolta az én csillagjegyem is, hogy majd jól kielemez. Halak mondtam, óh akkor nagyon izgalmas éved lesz - mondta sokat fogsz fejlődni (hány másodpercet kilométerenként gondoltam), illetve sokat megtudsz majd magadról az év során. Mosolyogtam rajta persze, elmeséltem Dórinak aki kifejtette, hogy majd a futásközben megismerem önmagam illetve határaimat. Hogy mennyire igazuk lett és milyen hamar. Érdekes dolog az ember, ahogy átalakul, eddig is tudtam magamról, hogy kicsi az önbecsülésem, kevés az önbizalmam stb. Futásnál is ez van, lassan melegszem be elején mindig a mit keresek én itt, mindenki erősebb, mindenki gyorsabb érzés van bennem, aztán ahogy megjön a kedv, ahogy megkapom a jelet úgy változom át. Felszabadulok, elterít a határtalan érzés, hogy bármire képes vagyok. Ma is ez volt, érdekes, hogy mennyire meglátszik a kilóméteridőkben is az első 5 km 6:30-as átlaggal ment aztán lecsúsztam 6 perc alá a 7.km 5:41 alatt toltam. Jó térddel sem volt ilyen soha szerintem. Ja és egy fontos adalékot ki is hagytam, hogy mindezt szakadó hóesésben. Mosollyal a számon, elázva, felpörögve nyomtam egy órát. Nem voltam fáradt, nem voltam szomjas, nem fájt a térdem, nem érdekelt, hogy szar a fizu, hogy be van nőve a köröm, semmi. Elfutok bárhova, keresztül rakom a mátrát a bükköt bármit, örök élet, ingyen lőszer. Na jó leülök, de valahol ettől szép a futás, kikapcsol, mint semmi más.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.